Üdvözlet a blogon!

Szeretném előre leszögezni, hogy mindenki másképp éli életét s másképp csinálja a diétát. Annak ellenére, hogy a diéta alapjai mindenhol egyformák! Ezért ne kövezzen meg a kedves olvasó, ha én személy szerint másképp gondolkodom és van amit megengedek a diétában van amit nem.

A blog gondolata nem újkeletű, már 2013. decemberében kacérkodtam a blog elkészítésével, de valahogy a regisztrálásnál tovább nem jutottam.

Eltelt két év s tartok tőle, hogy számítástechnikai hiányosságaim miatt talán soha nem tudom elkészíteni az alapjait blogomnak. Mindenesetre kitartóan próbálom legyűrni az akadályokat.

Miért is kezdtem blog íráson gondolkodni? Nagyon egyszerű a válasz. Nagyon kedves barátaim vannak és tündéri szomszédjaim s persze szuper családom.

Imádnak enni s ezt nálam gyakran meg is tehetik. Soha nem várom üres kézzel a hozzánk látógatókat. S ha véletlenül váratlanul toppannak be akkor is pillanatok alatt eléjük teszek valami ennivalót.

Természetesen én is a társasággal kóstolgatom az ételeket. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy megkérdezik: – Maya nem vagy lisztérzékeny?-  Neked szabad ilyet enned? –  s még sorolhatnám.

Az arcok mindent elmondanak, mikor közlöm velük a tényt, ez bizony gluténmentesen van elkészítve. Szóval diétás és ebből bizony minden lisztérzékeny ehet.

Szinte nincs is olyan ember aki észre venné, hogy nem a megszokott alapanyagokból készítem az ételeket. ( Azért egy ember akad :-), de Ő hogy úgy mondjam kissé negatív elfogultsággal bír.

Szóval annyi dicsérő szó hallatán, mint amit kapok szinte nap mint nap az általam elkészített ételekkel kapcsolatban meggyőzött arról, hogy biztosan jó lehet amit csinálok.

Természetesen biztosra veszem, sokan a bevezetőm ellenére ,,megköveznek” az írásaim olvasása után. De én nem szeretnék úgy élni, mint sok  sorstársam! Nem akarok külön mikrót, külön edényeket s külön konyhaszekrényt sem csak azért, mert én lisztérzékeny vagyok.

Legalább a saját otthonomban éljek teljesen normális életet, mindenféle megkülönböztetés és tiltás nélkül. Igen ez az én kívánságom, s ez az én életem!

Mellesleg a mai napig teljesen ledöbbenek, mikor azt hallom: – Külön edényeket kell használni! ( oké, a kenyérpirítónál érthető ), de miért is kell nekem külön edényt használnom? Az edények alapos tisztítása egy konyhában alap követelmény. Amennyiben nincs alaposan elmosva a főzőedény,bizony komoly egészségügyi következményei lehetnek.

S itt elsősorban a mikroorganizmusokra, gombákra, baktériumokra és vírusokra gondolok! Hasmenés, hányás a minimum, ha az edényeinket nem mossuk el alaposan. De ennél jóval komolyabb volumenű betegségeket is be lehet szerezni, amik akár halálos betegséget is okozhatnak.

Kedves sorstársak belegondoltatok, hogy milyen keresztszennyeződéstől féltek amikor külön főzőedényt kértek magatoknak? Én azt gondolom, ha egy konyhában alaposan betartják a mosogatás, tisztítás szabályait baj nem lehet. Sem a mikroorganizmusoktól, sem a glutén szennyeződéstől nem kell tartani.

Mindezek mellett én mondhatni könnyen beszélek. Ugyanis nálunk nincs más élelmiszer csak glutén free. ( Egy kivétel van a férjem zsemléje ) Szóval az én konyhámban gluténmentes élet van! Egyszerűbb, egy kicsit drágább de jól működik.

Mitől más a gluténmentes élet? Nos ezt a kérdést csak azok teszik fel, akiknek megadatott az a szerencse, hogy nem tudják mi a gluten free life!

Először is a gluténmentes élet nagyon drága! Amíg a normál háztartásokban 140-240 Ft egy kg liszt, addig a mi életünkben 800-1600Ft/kg áron van a lisztkeverék. Azért ez elég nagy különbség ugye?

Másodszor: Annak ellenére, hogy egyre nagyobb teret kap e diétás étrend ( amit nem divat ráhatás miatt választottunk, az élet adta ) komoly problémát okoz a mindennapi étkezés a munkahelyen, menzákon, kórházakban és sajnos az éttermekben is. Arról nem is szólva, hogy mi diétára kényszerültek nem mehetünk be a pékségbe egy friss gluténmentes . péksütiért

Harmadszor: Olyan bonyolult s nehézkes az élet vele.  Kórház,Utazás, nyaralás, család látogatás, étterem stb. ez mind kihívást jelent nekem, mint lisztérzékeny földi halandónak. Pl. utálom a mentegetőzést az éttermekben a rendeléseknél. Teljesen kivagyok ha egy hosszabb utazás vár rám, mert tudom ha  nem pakolom tele a  kézipoggyászom szendviccsel és egyéb utazást jól bíró nasival, bizony nem lesz mit ennem!

Aki már töltött el 1-2 napot a repülőtér várójában. biztosan tudja miről beszélek.

 

Ha kórházba kell mennem előre félek!  A dietetikustól már nem várok semmit. A fűrészpor rizslapot jobb esetben megkapom. Az ebéd vagy diétás vagy nem. Inkább utóbbi a tapasztalataim alapján. De az is előfordult, hogy sima kenyeret kaptam reggelire ( nem tévedésből ! ) nem volt más. No az ilyen tapasztalatok miatt külön táska lett bevezetve tele tartós élelmiszerekkel . Persze mélységesen elszomorít a gondolat, hogy mi van azokkal a betegekkel akiknek nincs senkije. Vagy sürgős ellátás miatt kell azonnal kórházba szállítani. Ők vajon mit csinálnak?

 

A családtagok mind nagyon kedvesek, de sajnos még 20 év után is van olyan, hogy éhen maradok egy vendégeskedés után. Ez őszintén bevallom nagyon pocsék érzés. No nem az éhség, na jó az sem túl kellemes 🙂 . Inkább a tudat, hogy nem vagyok annyira fontos, hogy egy kicsit is tájékozódjon és  mit is ehet egy lisztérzékeny.

Még 20 év után is gyakran hallom: – Egyél nyugodtan, nincs benne liszt csak egy kanállal.

Na jó, azért a környezetemben legalább egy ember van aki becsülettel utána olvasott, beszerzett gluténmentes tésztát, lisztet stb. és még készített is nekem nagyon finom ételeket és süteményeket. Ami érdekes, hogy nem közeli családtagról van szó. Nála éreztem azt életemben először, hogy én is egy ,,normális” ember vagyok. Nagyon szuper érzés volt!

 

Mindezek ellenére, mégis azt mondom a korlátjaink ellenére lehet és kell is ,,normális” életet élnünk! Fontos hogy tudják a családtagok, barátok mi nem ehetünk nagyon sok dolgot. De az is fontos, mi ne essünk túlzásokba. Épp a napokban olvastam egy írást, melyben a hölgy arról ír: – ,, elhagyta a férje, mert lisztérzékeny diétán van”.  Nem bírta a diétás kötöttségeket a férje, le kellett mondania a kedvenc étterméről stb. Nos én biztos vagyok benne, hogy a férj nem azért hagyta el, mert lisztérzékeny lett a hölgy. Talán elkoptak az érzelmek, talán túl bonyolította az életüket a hölgy s ez vált problémássá…..Ki tudja!?

 

Kedves diétára ítélt sorstársaim! Ne essetek pánikba, hogy ezután mi lesz a szülinapi tortákkal, a finom ételekkel?

Szinte mindent el tudtok készíteni saját magatok is. Természetesen türelem, kitartás és sok sok gyakorlat kell hozzá, hogy egy idő után rutinból dobjatok össze finomságokat.

Próbáljatok úgy főzni, hogy az ízvilágot ne változtassa meg a gm. alapanyag. Az én párom úgy ismert meg, hogy már diétán voltam.

Az első komolyabb randinkon vacsorával vártam: Görögsaláta, sajttal töltött rántott csirkemell és rizs. Egy finom bor. Ennyi volt.

A rántott csirkemell alapból gm. változatban készült a zsemlemorzsa helyett kukoricapelyhet használtam.

Csak annyit kérdezett, mivel készítettem a csirkét mert nagyon finom a panír.

Tudom nekem könnyű, én szerencsés vagyok, mert az én férjem arany ember. Ezt szokták mondani. Jó, jó tudom aranyból van. Mindezek mellett imád jókat enni! Szóval jól kell főzni 🙂

 

Próbáljatok ki több féle alapanyagot, teszteljétek melyik mennyibe kerül, hogy viselkedik az elkészítés során. Érdemes a jól bevált recepteket leírni s akkor nagy meglepetés már nem érhet minket csak akkor, ha a gyártó menet közben változtat a keverék összetételén. No igen! Az én állam is leesett egy – egy pékáru elkészítésekor. Mindent úgy csináltam, mint szoktam a végeredmény mégis katasztrófa lett. Végül kiderült, hogy az összetétele változott a lisztkeveréknek.

Mindenki más alapanyagra esküszik! Én is 🙂 persze nyitott vagyok az új számomra ismeretlen termékek kipróbálására is, de mindezek mellett egy nagyon fontos szempontot is szem előtt tartok. Ez pedig a termékek ára.

Nekem a nagy kedvenc, melyet nagyon régóta használok a Manthler liszt. Jól kezelhető, gyúrható és az ára is megfelelő: 1 kg/ 800 Ft.