Unokám 3 éves ! Már túl van a póni korszakon és jelenlegi kedvencei a hercegnők. Legfőképp a lila és a pink ruhás hercegnők érdeklik. Mindent lilában szeretne látni esetleg pinkben.

Októberi szülinapjára már augusztusban elkezdtem fejben megtervezni a tortáját. Ezer fotót néztem meg a neten és nem igazán tudtam eldönteni milyen tortát is készítsek neki.

Ami fontos volt: – legyen csokis és epres ízvilágú! Ebben csak az a nehézség, hogy teljesen tejmentes diétán van az én kincsem.

Én viszont gluténmentes diétán és a cukor használata is enyhén szólva tilos. A marcipános bevonókat azért nem száműztem, hiszen a tortáról maradéktalanul egy mozdulattal könnyedén eltávolítható.

 

Végül egy emeletes torta mellett döntöttem s őszintén bevallom tele kételyekkel, hogy vajon meg tudom e csinálni.

Sem gyakorlatom sem tudásom nincs az ilyen kihívásokhoz.

Fejben össze állítottam és vártam a hétvégét. Persze a sors közbe szólt és egy kiadós veseköves rohamot még alakított nekem.

Igy kialvatlanul s fájdalomcsillapítókkal tele álltam neki a torta elkészítésének.

Mivel késő délutánig dolgozom, így már csütörtök este elkezdtem az apró virágokkal, melyeket marcipánból készítettem különféle színekkel.

Majd pénteken megsütöttem a piskótát és betöltöttem a krémmel. Nem is volt olyan egyszerű, hiszen a torony elkészítését én lényegesen leegyszerűsítettem és a  piskóta lapból kiszúrt kör alakú lapocskákat töltöttem meg krémmel ( csokikrémmel ) így viszont kissé instabil lett a torony .

Össze állítottam a betöltött lapokat és hűtőbe tettem. Fontos, hogy a töltelék kissé megdermedjen mielőtt nekiállok a marcipános bevonó felrakásának.

Szombaton reggeltől délig munka , utána rohanás haza. És folyt. következik. Persze a vesegörcs még kínoz, az idő rohan és délután 18-ra jönnek a gyerekek ( Vica és Polli unokáim ) s a lányom a férjével.

Mondanom sem kell, hogy a torta külleme nem lett tökéletes.  Nem volt időm befejezni, nem volt tehetségem és tudásom úgy elkészíteni, hogy esztétikailag számomra is megfelelő legyen. Kicsit ,,nyomesz” lett, de Vicusnak így is nagyon tetszett!

( Elárulom, hogy az otthoni szülinapi tortája gyönyörű volt, de nem epres csokis. A cukrász  sajnos nem vállalta 🙁 .

Vica csodás mosolya s az  öröm, ámulat – bámulat megvolt, az íze finom epres és csokis volt.

 

A többi nem számít! Elvégre nem vagyok cukrász.